Begőzöltek a németek: jöhet a kötelező sorkatonaság

Az új német kancellár a Bundestagban elmondott beszédében Európa legütőképesebb és legerősebb hadseregének felépítését ígérte. Az elhatározás nem új, néhány nappal az ukrajnai háború kitörése után, még 2022-ben elődje, Olaf Scholz is ugyanezt mondta. A Zeitenwende eszméjével indult elhatározás azonban eddig nem hozta meg a várt eredményeket: a német hadsereg a minden évben kiadott jelentés szerint továbbra is aggasztó állapotban van mind a személyi állomány, mind annak felszerelése tekintetében.  

Merz ígérete annyiban lehet más, hogy a szövetségi kormány a fiskális újításokkal valóban biztosítani tudja a szükséges anyagi fedezetet a nagyarányú építkezéshez: az ország legendás adósságfékének alkotmányos enyhítése sok százmilliárd eurónyi hitelfelvételt tesz lehetővé, amelyet egészében a Bundeswehr fejlesztésére (és az ukrán hadsereg ellátására) lehet fordítani.

Merz a „Si vis pacem para bellum” jegyében elrettentő erőt kíván építeni, amely annyira erős, hogy éppen amiatt nem kell majd fegyvert használnia.  

De még ha meg is oldja a hidegháború után felelőtlenül elhanyagolt és semmibe vett Bundeswehr haditechnikai fejlesztéseinek pénzkérdését, még mindig ott van a toborzási rendszer kudarca. A német vezérkari főnök, Carsten Breuer tábornok szerint a hadseregnek a lehető leggyorsabban 100 ezer fős katonai létszámduzzasztásra van szüksége. A politikai szereplők óvatosabban bánnak a számokkal: Boris Pistorius védelmi miniszter jelenleg 181 ezer főre teszi az aktív szolgálatot teljesítő katonák számát, ezt akarnák felhúzni 2031-ig 203 ezerre.  

Nem megy szép szóval 

A védelmi miniszter lassan maga is elismeri, hogy a hadsereg toborzóakciói rendre kudarcba fulladnak. A létszám hosszú évek óta stagnál, a fiatalabb generációk szó szerint nagy ívben elkerülik a Bundeswehrt, elsősorban annak gyalázatos digitális és infrastrukturális állapota, másodsorban az évtizedeken át tartó „feleslegesség” mítosza miatt.

Pistorius és az új kormány türelme hamarosan elfogy. A pacifista külpolitikától immár a teljes militarizmusba váltó Németország még meghirdetett ugyan egy önkéntes toborzóprogramot az idei évre, ám a védelmi miniszter maga sem fűz sok reményt annak sikeréhez. Mint mondta: „Kezdetben az önkéntességre támaszkodunk. És a hangsúly immár a kezdetben szón van”. Pistorius szerint a Bundeswehrnek túl kevés az embere, így a kormány egy újabb toborzási kudarc esetén a lehető legkomolyabban meg fogja vizsgálni a 2011-ben eltörölt kötelező katonai szolgálat visszaállítását.

Arról, hogy pontosan milyen formában kerül sor a hadkötelezettség visszaállítására, egyelőre homályos, időnként egymásnak ellentmondó információk állnak rendelkezésre, de az biztos, hogy a védelmi tárcának már gyakorlatilag kész tervei vannak, amelyek egyelőre az asztalfiókokban lapulnak – természetesen papíralapon, ahogyan az a digitalizáció hiányába fulladó német védelmi szegmensben már megszokott.  

*** 

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/AP/Markus Schreiber 

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.